Munkácsi vár

A munkácsi vár Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke. Szent István különleges jelentőséget tulajdonított a várnak, megerősítette falait, majd Szent László királyunk kőfalat épített köré. Anonymus, III. Béla király jegyzője a „Magyarok cselekedetei” c. művében ír Munkács nevének a lehetséges kialakulásáról. 1086-ban Munkácsot a besenyők támadták meg, öt napon át ostromolták a várat, elfoglalni azonban nem tudták. A város gyors fejlődése III. Béla király idején kezdődött, történelme során azonban többször pusztult el. 1190-ben a tatárok, 1241-ben Batu-kán seregei próbálták elfoglalni a várat, sikertelenül. A tatárok visszavonulása után (1242) IV. Béla utasítást adott új várak építésére, a meglévők megerősítésére. , amely során Munkács vára Magyarország egyik legnagyobb és legjobban védett várává vált. Majd Károly Róbert birtokába került, aki 1321-ben egy Tamás nevű főurat nevezett ki várnaggyá és Bereg és Ung megyék ispánjává. Nagy Lajos (1342-1384) tovább folytatta a vár építését 1352-ben újabb tatár sereg érkezett a vár alá, sikertelenül. Erzsébet királynőnek egyik okmánya szerint Munkács királyi városi rangot kapott, jogot nyert Szent Mártont ábrázoló pecsétjének használatára. Jelentős szerepet játszott a vár történetében Tódor Korjatovics podoli herceg, akinek nővére Zsigmond király édesanyja volt és 1396-ban Zsigmond Korjatovicsnak adományozta a várat és a hozzá tartozó domíniumot. melyet széles száraz árokkal, magas falakkal és négy kerek bástyával vettetett körül. 1445-ben Hunyadi János kormányzó lett a vár ura. 30 különböző nagyságú település tartozott hozzá. Hunyadi János különleges kiváltságokkal ruházta fel a várost, pallosjogot és teljes függetlenséget adományozott neki. Halála után 1456-ban özvegye Szilágyi Erzsébet lett a vár úrnője. A XV. század második felében és a XVI. század elején már csaknem az egész Balkán félsziget a törökök uralma alatt volt. Mátyás király halála után 1490-ben II. Ulászló cseh királyt (1490-1516) ültették a magyar trónra. 1512-ben II. Ulászló elrendelte, hogy a munkácsi sókereskedőknek nem kell vámot és egyéb illetékeket fizetni, vagyis ugyanolyan kiváltságokkal rendelkeznek, mint az öt máramarosi koronaváros – Huszt, Visk, Técső, Unghosszúmező és Máramarossziget. Munkács népe aktív részt vett Dózsa György 1514. évi parasztlázadásában. A felkelők rohammal elfoglalták a munkácsi, huszti és királyházi várakat. A parasztfelkelésének bukása után Munkácsot, Ungvárt, Husztot, Visket, Beregszászt, Técsőt, Máramarosszigetet, Aknaszlatinát lázadó, “rebellis” városoknak minősítették, súlyos hadisarc megfizetésére kötelezték. A munkácsi vár és domíniuma 1514-ben a magyar korona tulajdonává vált és tulajdonjoga királyról királyra szállt. 1526.-tól a vár birtoklásáért éles küzdelem alakult ki. 1527-ben a vár még II. Lajos özvegye Mária királyné birtokában volt, de 1528-ban Szapolyai János elfoglalta azt, majd egy év múlva más várakkal kicserélte Báthory Istvánnal. Báthory István felépítette a felső-vár gyűrűalakú bástyáját és 14 méter magas figyelőtornyát. 1537-ben azonban I. Ferdinánd ostrom alá vette, majd elfoglalta a várat. 1541-ben I. Szulejman török szultán szétverte I. Ferdinánd seregét és elfoglalta a budai várat. Magyarország 150 évre elvesztette függetlenségét, az országot három részre osztották: észak-nyugati része Kárpátalja nyugati részével és Ungvárral együtt továbbra is I. Ferdinánd hatalmában maradt, Magyarország déli és középső része Budával együtt a török szultán kezébe került, a tiszántúli országrész pedig Kárpátalja többi részével és Munkáccsal együtt Szapolyai János fiáé, János Zsigmondé lett, a valóságban azonban helyette édesanyja Izabella királyné kormányzott. A vár tulajdonképpen csak Izabella halála után került 19 éves fia tulajdonába, aki 1567-ig birtokolta azt. 1573-ban II. Miksa császár Mágócsi Gáspárnak adta a várat, majd Rákóczi Zsigmond birtokába került. 1611-ben Eszterházy Miklós birtokába került a vár, amit 1625-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 300 ezer forintért megvásárolta a várat és domíniumát. Ez időben javíttatta ki Balling János várkapitány a várat, középső udvarán új épületet emelt. 1857-ben a várat börtönné alakították át. Bethlen Gábor halála után (1629) a vár tulajdonjoga feleségére Brandenburgi Katalinra szállt, aki azonban néhány hónap múlva kénytelen volt átadni azt I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek. A munkácsi vár tehát a Rákóczi család birtokába jutott és ezzel történetének talán legdicsőségesebb korszakához érkezett. Halála után a vár felesége, Lorántffy Zsuzsanna birtokába jutott, aki folytatta annak kibővítését, megerősítését, ehhez francia építészek szaktudását is igénybe vette. Halála után fia, II. Rákóczi György lett a vár ura. II. Rákóczi György halála után felesége, Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc költöztek be a várba. I. Rákóczi Ferenc feleségül vette Zrínyi Ilonát, a horvát bán leányát. Házasságukból született II. Rákóczi Ferenc, a magyar történelem egyik legkimagaslóbb alakja. Zrínyi Ilona I. Rákóczi Ferenc halála után két gyermekével, Ferenccel és Juliannával, özvegyen maradt. Thököly Imre 1682-ben elvette feleségül Zrínyi Ilonát, és kijavíttatta a várat, megerősítette falait, sáncait, de a török pasa 1685 őszén Nagyváradra invitálta, majd letartóztatta. Az előrenyomuló osztrák csapatok könnyedén elfoglalták az ungvári várat és 1685 novemberének közepén Munkács alá érkeztek. A munkácsi vár hősies védelme egész Európát csodába ejtette, Mehmed IV. török szultán oklevéllel tüntette ki Zrínyi Ilonát. Törökország történelmében sem korábban, sem később egyszer sem fordult elő, hogy a szultán egy nőt tüntetett volna ki. Az ostrom nem okozott nagy kárt a várban, csak a felső vár és annak bástyái sérültek meg. 1687-ben Caraffa tábornok ismét ostrom alá vette várat, és egy éven át ostromolta az osztrák sereg a várat, eredménytelenül. A munkácsi vár volt az egyetlen Magyarországon, amelyet az osztrákoknak nem sikerült elfoglalni. Végül 1688. januárjában I. Lipót császár csapatai bevonultak a várba. Zrínyi Ilonát Bécsbe vitték, kolostorba zárták, gyermekeit osztrák líceumokba adták. 1692-ben Zrínyi Ilona követte férjét törökországi száműzetésébe, 1703-ban halt meg távol hazájától. 1906-ban hamvait nagy pompával a kassai Dóm kriptájában helyezték örök nyugalomra fia, II. Rákóczi Ferenc és hű hadvezére, gróf Bercsényi Miklós hamvaival együtt. I. Lipót utasítást adott a vár megerősítésére, minek következtében az bevehetetlen erőddé vált. A munkácsi vár fontos szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában is. Csapatai 1703. június 24-én foglalták el Munkácsot, a várat birtokba venni azonban akkor még nem tudták. A munkácsi vár ostroma 1703 novemberében kezdődött és 1704. február 16-án a kuruc sereg győzelmével ért véget. Rákóczi 1705-ben hozzálátott a vár megerősítéséhez. A vár mellett a fejedelem 1706-ban pénzverdét alapított, amely egészen 1713-ig működött. A kurucok szabadságharca vereséggel végződött. 1711. június 22-én a munkácsi vár védői letették a fegyvert. Az osztrákok kegyetlen bosszút álltak a felkelőkön, több tucat falut romboltak le a vár környékén. A munkácsi vár fokozatosan elvesztette stratégiai jelentőségét. 1728-ban III. Károly Schönborn Lotar Ferenc osztrák grófnak ajándékozta a munkácsi domíniumot a várral együtt. A Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc bukása után a munkácsi vár III. Károly birtokába jutott, aki 1728-ban azt Schönborn Lotar Ferenc osztrák grófnak adományozta. Schönborn Lothar Ferenc halála után a vár Schönborn Frigyes Károly osztrák püspök birtokába jutott. 1782-ben a várat börtönné alakították át, az elkövetkezendő évtizedekben sok neves forradalmár fordult meg kazematáiban. Itt raboskodott többek között Kazinczy Ferenc magyar író, nyelvújító és a Martinovics-féle összesküvés 42 résztvevője, itt tartották rabságban Rendl Ferenc gárdakapitányt, aki 1832-ben merényletet követett el V. Ferdinánd ellen. Majd 1847 nyarán Petőfi Sándor Munkácson átutazva itt írta „A munkácsi várban” című költeményét. 1848. március 15-e után a munkácsiak kinyitották a várbörtön kazamatáit, szabadon engedték a rabokat. 1896 októberében, a millenniumi ünnepségek alkalmából a magyar igazságügyminisztérium megszüntette a börtön működését, A honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából a vár északi kiszögelésén díszes talapzaton 24 méter magas emlékoszlopot állítottak, tetején hatalmas turulmadárral. Az emlékművet azonban 1920-ban a csehszlovák hatóságok lebontották. Az első világháború után a várat kaszárnyaként használta a cseh katonaság.1945-től a szovjet katonaság laktanyája volt, majd traktoriskolát nyitottak benne. A nem rendeltelésüknek megfelelően használt épületekben nagy károk keletkeztek, helyreállításukhoz a magyar kormány hathatós támogatásával megkezdődtek a restaurálási munkálatok, melyek ma is tartanak. A restaurátorok gondos, szakszerű munkája következtében a vár visszanyeri régi eredeti formáját, termeiben Rákóczi-szoba, Petőfi-szoba, helytörténeti kiállítások nyíltak. A vár alaprajza: A munkácsi várhegy a síkság kellős közepéből emelkedik ki. A várhegy vulkanikus eredetű. A 250 m hosszú és maximálisan 110 m széles, teraszokra épült vár alapterülete közel 14000 m². A vár három, külön ellátott védelmi rendszerből áll, melyek a különböző magasságú teraszokon állnak. A legmagasabb részen áll a fellegvár, ami egyben a legrégebbi rész. A 6 m-rel lejjebb lévő teraszon áll a középső vár. Az alsó vár a 10 m-rel alacsonyabb teraszon helyezkedik el. Egy negyedik teraszon, 10 m-rel lejjebb a 20. század elejéig létezett egy kapubástya, amely a déli oldalról felvezető utat védte. A vár néhol 3,8 m vastagságú falait 8 külső szögletes bástya (olaszbástya) és 3 körbástya erősíti. Az alsó vár bejáratától jobbra a Német-, balról a Hajdú-bástya található. Az alsó várban éltek a várat kiszolgáló szolgák és kézművesek. Az alsó és középső vár között 10-12 m mély szárazárok húzódik. A középső vár kapujától balra a Huszár-, jobbra a Kerékgyártó (Wagner)-bástya helyezkedik el. A középső vár udvara a Rákóczi tér. A tér 2-3 szintes épületeiben a várvédő katonaság kaszárnyái, lőszerraktárak, a lovagterem és az élelmiszerraktárak voltak. A kapuval szemben állt egykor a várkapitány háza, amelyet a 20. század második felében lebontottak. A fellegvár helyén egykor egy lakótorony, amelyet Korjatovics herceg idején tovább bővítettek. Az akkori négybástyás erődfal három 3,9 m átmrőjű körbástyája átépítve még ma is állnak. Balra a Lórántffy-, jobbra a Rákóczi-bástya áll. A kettő között helyezkedik el a Szabadság fájának bástyája. A Lórántffy-bástya mellett álló torony a vár legmagasabb építménye. A toronyból kijuthatunk a Géczy-bástyára és a fellegvárba. A Rákóczi-bástyánál lehet kijutni a Vezér (Hosszú)-bástyára. A fellegvárban lakott a várúr és udvartartása. A 2-3 szintes palotaépületeket az udvar három oldalán árkádos kerengő kapcsolja össze. A fellegvár udvarán áll a kút, átmérője 2,5 m, mélysége 86 m. 71 m mélységben a kútból titkos járatot vájtak a Latorca partjához. A fellegvár északi kiszögelésein nyutaról a Német-, keletről a Hajdú-bástya található. A vár mai formáját a Rákóczi szabadságharc idején nyerte el.