Bethlen-kastély

Bethlen Gábor a magyar történelem egyik legnagyobb alakja volt. Báthori Zsigmond fejedelem udvarában nevelkedett, alig múlt 15 éves, amikor részt vett a török elleni havasföldi hadjáratban. Zsigmond fejedelem seregében harcolt Mihály vajda ellen, majd a Székely Mózes körül tömörülő párthoz csatlakozott, 1602. júliusában a tövisi csata után török területre menekült. Székely Mózes seregében 1603. júliusában részt vett a Brassó melletti csatában, utána török földre távozott. Érintkezésbe lépett Bocskaival, hogy a Habsburgok elleni felkelés vezéréül megnyerje. 1604 őszén ő szerezte meg a török Porta jóváhagyását Bocskai erdélyi fejedelemségéhez. 1613-ban a kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta. Központosított nemzeti államszervezet kiépítésére törekedett, az ipar és a kereskedelem fejlesztése céljából merkantilista jellegű gazdaságpolitikát kezdeményezett, külföldi iparosokat telepített az országba, Gyulafehérváron főiskolát alapított, támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, főleg a polgári fejlődés élén járó Hollandiában. Többek között ő küldte tanulni Beregszászról Geleji Katona István későbbi erdélyi püspököt. Bethlen Gábor 1625-ben lett Beregszász birtokosa, sokat tett a város fejlesztése érdekében, udvart tartott Beregszászban, többször megfordult abban. A kastély 1686-ban a Thököly-felkelés során leégett. Valószínűleg II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre. 1857-ben klasszicista stílusban átalakították, ekkor építették déli homlokzatának közepe elé a hatoszlopos, timpanonos portikuszt (bejáratot). A földszintes, alápincézett, nyújtott téglalap alaprajzú épületet a déli oldal két végén egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, rövid szárny tagolja, közöttük a már említett bejárattal. Az északi, egyszerű homlokzatot kis timpanonokkal zárt lizénák tagolják. A félig zárt trapéz alakú udvaron korábban gazdasági épületek álltak. A XVII. század végén a kastély a Rákóczi-család birtokába jutott. II. Rákóczi Ferenc többször megfordult a kastélyban. Beregszász és környéke ugyanis a Rákóczi-felkelés bölcsője volt, 1703. május 22-én Beregszászban bontotta ki Esze Tamás Rákóczi zászlaját, itt olvasta fel a fejedelem harcra szólító kiáltványát. Ennek az eseménynek az emlékét örökíti meg a posta falán 1992. július 15-én felavatott emléktábla (Ortutay Zsuzsa alkotása). 1705. december 20-án Beregszászban adta ki II. Rákóczi Ferenc személyi felkelésre buzdító kiáltványát, amelyben a kuruc felkelés zászlaja alá hívott mindenkit, akinek drága volt a haza és a szabadság. Erről tanúskodik a Bethlen-kastély falán 1996. május 30-án felavatott II. Rákóczi Ferenc emléktábla (ifj. Pál Mihály alkotása). A fejedelem többször kereste fel Beregszászt és környékét, ilyenkor rendszerint a Bethlen-kastélyban szállt meg. Így például 1709. január 29-én Beregújfalu környékén vadászott, reggelizés után Lamaire francia mérnökkel a Beregszász melletti kőbányát tekintette meg, majd az erdőkön át vadászva érkezett Munkácsra. 1709. április 16-án II. Rákóczi Ferenc ismét a beregi erdőben vadászott, Kovászó és Bereg között a mezőn ebédelt, az éjszakát Beregszászban töltötte, 17-én délig leveleket írt, délután pedig megtekintette a környékbeli szőlőket. A Bethlen-kastély falát összesen három emléktábla díszíti. A már említett Rákóczi-emléktáblán kívül Bethlen Gábor 1991. március 13-án avatott emléktáblája (Gergely István alkotása), valamint Mikes Kelemen 1991-ben avatott emléktáblája (Ortutay Zsuzsa alkotása). A rendszerváltás után újra megnyitott Beregszászi Magyar Gimnázium Bethlen Gábor nevét viseli. A tanintézet parkjában 1995. október 28-án avatták fel Bethlen Gábor szobrát (Petrovics István alkotása). A 80-as évek elején elvégezték a Bethlen-kastély restaurálását. Szerencsére a munkát szakképzett restaurátorokra bízták, akik tökéletesen megőrizték az épület jellegét. 1945 óta a Bethlen-kastélyban működik a Beregszászi 11. Számú Ipari Szakközépiskola. 2002-ben az épület bejárat felőli jobbszárnyában több helyiséget jelöltek ki a beregszászi múzeum számára. Megfelelőbb helyet nem is lehetett volna találni erre Beregszászban. Kezdeményezőjének, igazgatójának, tárlatvezetőjének, Sepa Jánosnak sikerült felkutatni, megmenteni az egykori múzeumi tárgyak egy részét, új gyűjteményekkel gazdagítani anyagát. Érdemes volna tovább bővíteni a múzeumot, felkutatni a Bethlen Gáborra, II. Rákóczi Ferencre vonatkozó anyagokat a Kárpátaljai Állami Levéltárban, magángyűjteményekben. Ezekkel kiegészítve, a beregszászi múzeum Bethlen Gábor és II. Rákóczi Ferenc korának egyik leggazdagabb gyűjteményévé válhatna!